A belevaló múzsa: Márkus Luca a Petőfi musical Szendrey Júliája

Napjaink egyik legfoglalkoztatottabb és legkedveltebb fiatal színművésze is színre lép a Szegedi Szabadtéri Játékokon július 9-én debütáló Petőfi musicalben. Márkus Luca Szendrey Júlia kosztümjét ölti magára, a címszerepet alakító Wunderlich József színpadi partnereként vesz majd részt a legendás költő utolsó öt évének eseményeit új nézőpontból felelevenítő musicalben.

A Junior Prima díjjal is kitüntetett művész 2020 óta a Vígszínház tagja, sokoldalú művésze, de számos színházi feladata mellett televíziós sorozatokban, nagyjátékfilmekben is rendre elkápráztatja a közönséget.

Bokros teendői között 2027-ben újra megörvendezteti a nézőket a Szegedi Szabadtérin is, ahová nagy örömmel tér vissza. Még egyetemi hallgatóként, a Hegedűs D. Géza-rendezte Rómeó és Júlia „kórusában” debütált hazánk legnagyobb színpadán, ahol később három nyáron keresztül láthatták egy másik, kirobbanó sikerű Geszti-musical, az Ezeregy éjszaka egyik főszerepében. A színésznő elárulta, Alida szerepe és a world musical előadásai legkedvesebb szabadtéris élményeivé váltak: az 1000 négyzetméteres színpad és a vele szemben álló 4000 fős nézőtér léptéke, a mesebeli történetben megformált alak lelki és zenei összetettsége örömteli kihívást jelentett pályáján.

Akárcsak az Ezeregy éjszakában, a Petőfi című, új produkcióban is hasonlóképpen vagány nő szerepében lép színre. Dés László, Geszti Péter, Bíró Bence és Horváth Panna musicale az ikon mögött álló embert mutatja be, nemcsak Petőfi Sándor, hanem kortársai, a hozzá legközelebb állók alakjában is; a musical előkészületei kapcsán Márkus Luca elárulta, bízik benne, hogy lehetősége nyílik majd az alkotókkal és Horváth Csaba rendezővel egyetértésben a maga komplexitásában ábrázolni Szendrey Júliát. A színművész úgy véli, az utókor gyakran egyfajta kiegészítőként tekint azokra a nőkre, akik múzsaként jelennek meg a nagy költők életében és életművében, és előbb tartjuk őket számon az alkotókhoz fűződő kapcsolatuk alapján, mintsem individuumként. Köztük Szendrey sem feltétlenül kapja meg azt a figyelmet, amely a kor egyik meghatározó alakjaként, és a költőóriás méltó szellemi társaként is kijárna neki.

A legendás költőfeleség, bár csak egy uradalmi főfelügyelő lánya volt, nemesi sarjhoz méltó, kiváló nevelést kapott, és személyes érdeklődése is a kor egyik legműveltebb fiatal hölgyévé tette. Saját verseket is írt, de naplóbejegyzéseit, levelei egy részét is kiadásra szánhatta – míg élt, Petőfi is biztatta erre. Hangszeren játszott, rajongott Heine és George Sand munkáiért, később az ő fordításában jelentek meg Hans Christian Andersen meséi először nyomtatásban hazánkban.

Mindössze 39 évet élt, amelyből alig három jutott az őt Petőfivel összekötő, legendás szerelemnek; mégis ez a három év határozza meg, ahogyan a legtöbben ma is látjuk alakját: múzsa, példás forradalmi feleség, a nemzet özvegye, majd, Horvát Árpáddal kötött második házassága után, egyesek szerint, árulója.

Márkus Luca alakításában a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége megismerheti Szendrey Júliát, a saját korában extravagánsnak számító, hús-vér nőt, aki a maga műveltségével, törekvéseivel és sorsával éppolyan sokarcú hőse történelmünknek, mint a költő, akit megihletett. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége július 9., 10., 11., 16. és 17. estéin tarthat az ikonikus párossal, Márkus Luca és Wunderlich József alakításában.