A Reök-palota és a Szegedi Szabadtéri Játékok
Szeged belvárosának egyik ékköve, az építészetével és kulturális szolgáltatásaival kiemelkedő Reök-palota. A hazai szecesszió egyedülálló alkotását a Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán találhatjuk. Az épület szépsége Magyar Ede, a tragikus és titkokkal teli sorsú építész munkáját dicséri, aki 1907-ben Reök Iván megbízásából tervezte meg a palotát. Az ő tiszteletére 2017-ben a szegediek által csak Lófaraként emlegetett teret Magyar Ede térnek nevezték el.
A Reök-palota az elmúlt 12 évben számos hazai és nemzetközi, kortárs és klasszikus képzőművész (Goya, Picasso, Warhol, Lautrec, Rembrandt, Munkácsy, Csontváry) kiállításának, valamint egyéb színvonalas művészeti programnak adott otthont. Az épület két emeleten összesen több mint 800 négyzetméteren várja a kultúra iránt érdeklődőket.
A Szegedi Szabadtéri Játékok és a REÖK 2007 óta elválaszthatatlanok egymástól, ekkor kezdte meg működését ugyanis a palota a Szegedi Szabadtéri Játékok intézményi keretei között. Az igazgatóság olyan multifunkcionális, főleg vizuális művészeteket, de a kapcsolódó társművészeteket is interaktívan bemutató intézményt álmodott meg, amely programkínálatával szervesen illeszkedik a város, és főként a szegedi fesztiválnyár eseményei közé. Fontos szempont volt az is, hogy a palota saját önálló rendezvényeivel is aktívan részt vegyen a szegedi kulturális életben.
A REÖK és a Szegedi Szabadtéri Játékok kapcsolatát jól mutatja az is, hogy a palota kiállításai és aktuális programjai a nyári hónapokban ingyenesen látogathatók a csillagtetős fesztivál jegyeivel. A két intézmény élete az elmúlt 12 évben szorosan összekapcsolódik, hiszen például a Szegedi Szabadtéri Játékok közönségtalálkozóinak és háttérprogramjainak is évek óta a szecessziós épület ad otthont.
Megosztom